2014.
november
05. 17:42

Száz éve született Illés György operatőr

Címkék:
Illés György Koszorúzással és névadó ünnepséggel emlékeztek a száz éve született Illés Györgyre szerdán Egerben, ahol a Kepes Központ filmműterme ezentúl a kétszeres Kossuth-díjas operatőr, filmpedagógus nevét viseli.

Illés György művészként és pedagógusként is különleges ember volt, aki óvta a tanítványait, úgy tartotta őket a helyes ösvényen, hogy közben vigyázott, ki ne billentse őket - fogalmazott Koltai Lajos rendező, operatőr a centenáriumi emléknap keretében, az Uránia Mozi bejárata mellett öt éve elhelyezett emléktábla előtt tartott megemlékezésen. "Felnevelt egy egész világot" - mondta a Kossuth-díjas alkotó.

"Személyiségében elképesztő összetartó erő rejlett, ami különösen hiányzik most, amikor inkább a széttartás jellemzi a szakmát, mindenki egyedül próbál előrébb jutni" - fogalmazott Koltai Lajos, kiemelve: Illés György rengeteg szeretet adott, és arra is tanított, hogyan kell a szeretet gyakorolni a szakmán belül.

A koszorúzást követően került sor az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének Mozgóképkultúra Tanszéke által a Kepes Központban kialakított, Illés Györgyről elnevezett filmműtermének névadó ünnepségére. A filmműterem ad otthont a főiskola szeptemberben indított filmes mesterkurzusának, amelyet Koltai Lajos vezet.
Az emléknap folytatásaként a főiskolán levetítették Illés György filmjét, a Budapesti tavaszt.

Az egri önkormányzat egy kisfilmpályázat kiírásával is emlékezett a 2006-ban elhunyt operatőrre: a Youtube videomegosztó portálra feltöltött munkákra november 12-ig lehet szavazni.

Illés György 1914. november 2-án született Egerben. 1935-ben került a filmszakmába, a Magyar Filmirodánál világosítóként kezdte. 1949-ben került a Mafilmhez. Kezdetben híradókat és dokumentumfilmeket, 1949-től pedig játékfilmeket forgatott. Hosszú operatőri pályafutása során különböző műfajokban remekelt, különböző stílusú rendezőkkel dolgozott együtt. A legmaradandóbb alkotások azokkal közösen születtek meg, akikkel azonos művészi felfogást vallottak, mint Fábri Zoltán, Máriássy Félix vagy Makk Károly. Több mint száz filmben dolgozott, kiemelkedik közülük a Budapesti tavasz (1955), a Ház a sziklák alatt (1958), a Húsz óra (1965), az 1969-ben a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjra jelölt, Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk (1968), az Isten hozta, őrnagy úr! (1969), a 141 perc a befejezetlen mondatból (1974), az Ötödik pecsét (1976). Utolsó munkája az 1996-ban forgatott Retúr című film volt.

1949-től ötven éven át tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol az operatőr tanszék alapítója és vezetője volt, 1990-91-ben a főiskola rektora is lett. 1990-ben létrehozta a Magyar Operatőrök Társaságát.

Illés munkássága korszakalkotó a magyar film történetében: ő teremtette meg a valósághű filmfényképezést Magyarországon. Nemzedékek sorát tanította a filmfényképezés tudományára, őt tekinti mesterének a magyar operatőri gárda szinte minden képviselője.

Munkásságáért számos kitüntetést kapott, köztük 1950-ben és 1973-ban Kossuth-díjat, 1967-ben kiváló művész elismerést. 1994-ben átvehette a filmszemle életműdíját, 2001 novemberében Budapest díszpolgárává avatták, 2004-ben elnyerte a Mozgókép Mestere címet és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART